Laborvezetőnket kérdezte a Behaviour - a HR-magazin a specialista és generalista tudás fontosságáról. Molontay Roland laborunk egy friss kutatási eredményeit felidézve elmondta: „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elmúlt évtizedben felvett hallgatóinak adatait elemezve arra jutottunk, hogy a felvételi pontszám általános tudást mérő komponensei jobb előrejelzői a későbbi egyetemi teljesítménynek, mint a speciális tudást mérő tesztek. Magyarán azt, hogy egy hallgató milyen teljesítményt fog nyújtani egy mérnöki szakon, azt nemcsak az határozza meg, hogy milyen volt a reál tárgyakból, de bizony a magyar vagy történelem jegyei is nagy prediktív erővel bírnak. Sőt azt is megállapítottuk, hogy a generalisták átlagosan jobban teljesítenek a Műegyetemen, mint specialista társaik. Ebből következően érdemes lehet a kiválasztási folyamatokban a generalista tudás felmérésére nagyobb hangsúlyt fektetni.”
Laborvezetőnk kiemelte azt is, hogy "az elmúlt években az I-alakú szakembertől, azaz akinek egy témakörben van nagyon mély ismerete, egyre inkább elmozdultunk a T, sőt a π és a fésű alakú szakemberek felé. Ez azt jelenti, hogy nem elég egy területen specialistának lenni, hanem szükség van egy szélesebb általános tudásra is (ezt jelképezi a T és a π teteje), és emellett persze néhány területen mélyebb specialista tudásra is."
Bővebben a teljes cikk elérhető a Behaviour HR magazin oldalán.